Magánnyomozók kézikönyve
A megfigyeléstől az üzleti hírszerzésig

A kötet szerzői:
dr. Agárdi Tamás, dr. Iszály Mihály, Rohánszky Mihály, Sasvári Rudolf, dr. Szövényi György, dr. Szűcs György
A kötetet szerkesztette: dr. Szabó László
Kiadó: Credit Lap- és Könyvkiadó Kft.
ISBN: 978-963-7433-17-7

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara felkérésére és gondozásában 2008 tavaszára készült el, a Szakmai Kamara elnökségi tagja, dr. Szabó László főszerkesztésében és hat kiváló szakember tollából, a Magánnyomozók kézikönyve, amely átfogó ismereteket ad a szakmát nap mint nap gyakorló detektívek részére, de rendkívül érdekes olvasmányt nyújt a laikusok számára is.
E komplex mű hat fő részből áll. Az első, Szakmai ismeretek című részt Sasvári Rudolf írta, akinek ez már a harmadik, tankönyvnek számító szakmai publikációja és számos cikke jelent meg szakfolyóiratokban, a hazai magánnyomozás jogi szabályozása, 1995 óta gyakorolja ezt a – közvélekedés által meglehetősen misztifikált – hivatást. A magánnyomozás magyarországi történetének és jogi szabályozásának rövid ismertetését követően, Sasvári a nyomozás elméleti és gyakorlati kérdéseivel, valamint az adatgyűjtés módszertanával foglalkozik részletesen, például azzal, hogy hogyan lehet adaptálni a krimináltaktika ajánlásait a magánnyomozásban, majd a kötet első részét hat megtörtént eset magánnyomozásának izgalmas bemutatásával zárja, még érthetőbbé téve ezáltal az ismeretelméleti, logikai és kriminálmetodológiai okfejtéseit.
A Magánnyomozók kézikönyvének második részét dr. Szűcs György kommunikációs tréner írta, Emberismeret, kommunikáció címmel. Dr. Szűcs ebben a részben a lélektan, a személyiségismeret, a szocializáció, a személyközi verbális és nem verbális kommunikáció szerepéről ír a magánnyomozásban, szerfelett praktikus tanácsokkal látva el a detektíveket. Kiemelkedő fejezete a kötet e részének Szűcs Györgynek a hazugságelméletről és a hazugság poligráfos vizsgálatáról, valamint a magánnyomozók üzleti kommunikációjáról közzétett összeállítása.
A kötet harmadik, Pszichológia, grafológia, hipnózis és a magánnyomozás című részét dr. Agárdi Tamás, a Magyar, valamint a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyettese, igazságügyi grafológus és klinikai szakpszichológus, klinikai írásszakértő, a Grafológiai Intézet Kft. ügyvezetője, és számos publikáció szerzője készítette. Agárdi e részben bepillantást enged az íráspszichológia, a kézeredet pszichológiai aspektusú vizsgálata, a kézírás vizsgálatán alapuló komputeres grafometriás hazugságvizsgálat, az ún. „hárompróba” eljárás, valamint a magyar igazságügyi hipnózis, illetve a hipnózisos élményfeltárás nem mindennapi világába.
A kézikönyv negyedik részét dr. Iszály Mihály Zoltán írta, Az adatvédelem a magánnyomozásban címmel. Dr. Iszály, mint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal titokvédelmi felügyelője és adatvédelmi felelőse, valamint e hivatal igazgatásfejlesztési és rendszerigazgatási főosztályának helyettes vezetője, kiváló szakértője a témának. Írásában rendkívüli alapossággal mutatja be a magyar adatvédelem fejlődését, a magyar adatvédelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat, a különféle titokfajtákat, valamint az állami nyilvántartások rendszerét.
A könyv ötödik, Üzleti hírszerzés és elhárítás című részében dr. Szövényi György biztonságpolitikai elemző, a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület főtitkára, a Magyar Detektív Szövetség Magánnyomozó Akadémiájának egyik alapító előadója mutatja be, hogy ma már milyen fontos szerepet tölt be a Business Intelligence a vállalatok életében. Írásában az üzleti hírszerzéssel, mint projekttel, annak céljaival és irányával, eszközeivel és módszereivel, valamint az elhárítás specifikumaival foglalkozik. Végül az üzleti hírszerzés etikai aspektusaival fejezi be gondolatmenetét.
A Magánnyomozók kézikönyvének befejező, hatodik része Az üzleti hírszerzés és elhárítás technikai eszközei címet viseli, szerzője Rohánszky Mihály információvédelmi szakértő, a Magyar Detektív Szövetség főtitkára. Nemcsak leírja a leggyakoribb információszerző eszközöket, hanem színes fényképeken be is mutatja azokat, hiszen a legtöbb ember ilyen eszközöket – a rendeltetésükből kifolyólag – még sohasem látott. Rohánszky munkájában foglalkozik továbbá a rádiófrekvenciás adatátvitellel, a lehallgatóeszközök felderítésének módszereivel és a jogszabályi háttérrel is.