Jogszerű követeléskezelés előkészítése és lefolytatása

A jogszerű követelés-, illetőleg adósságkezelés előkészítése és lefolytatása kifejezés elöljáróban némi magyarázatra szorul, annak óvatos és körülíró jellegű meghatározása miatt. A magánnyomozó ugyanis – a közfelfogással ellentétben – nem „pénzbehajtó”. A „pénzbehajtás” – és nem csak a közvélekedés szerint – ugyanis maffia üzletág, a kigyúrt pénzbehajtók pedig a szervezett alvilággal kapcsolatban álló bűnözők, akik gátlástalan és törvénytelen eszközök – fenyegetés, kényszer, illetve erőszak – alkalmazásával érik el, hogy az adós rendezze tartozását. (Mindazonáltal el kell ismernünk, hogy ez a természetéből fakadóan igen hatékony „szolgáltatás”, azonban ne feledkezzünk meg arról, a „pénzbehajtó” által elkövetett bűncselekményekért a megbízó felbujtóként ugyanolyan mértékben felel.)
Tapasztalataink szerint a hitelezők általában akkor fordulnak magánnyomozóhoz, amikor kintlévőségük visszaszerzésére már minden jogi lehetőséget végigjártak, s az nem vezetett eredményre. Az ilyen ügyekkel a magándetektívek sem tudnak sokat kezdeni, ha nem akarnak a törvényesség útjáról letérni. Pénzbehajtással, vagyis szakszerűen fogalmazva valamilyen hitelezői követelés törvényes érvényesítésével (ingatlanok megterhelése, ingóságok lefoglalása és árverezése, inkasszó stb.) ma Magyarországon kizárólag az önálló bírósági végrehajtók foglakozhatnak, és ők is csak jogerős bírósági ítélet vagy végzés alapján. Amennyiben tehát hiányzik a követelés rendezésének jogalapja – a ténylegesen meglévő és valamilyen okirattal igazolható kintlévőség, illetve annak pontosan megítélt nagysága –, a behajtásra vállalkozó személyek egyszerűen bűncselekményt követnek el, enyhébb esetben önbíráskodás, súlyosabb esetben pedig zsarolás alapos gyanúja merül fel velük szemben. Mégis akadnak bőven követeléskezelést, hátralékérvényesítést, adósságbehajtást hirdető cégek, illetve magánnyomozók, hát akkor ezek mit tesznek, tehetnek a hitelezők érdekében, nem is beszélve az ügyvédekről, akiknek szinte valamennyi gazdasági ügye valamilyen követelés rendezéséről szól. Pénzt ők sem hajthatnak be, csupán jogszerű követeléskezelést folytatnak azzal, hogy előkészítik a törvényes végrehajtást, bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának intézésével, vagy keresetlevél elkészítésével és benyújtásával, esetleg egy peren kívüli egyezség tető alá hozásával. Ez utóbbi egyébként a törvényes mediációs eljárás lényege is.
Az eddig leírtak figyelembevételével nézzük meg, hogy mit tehet a magánnyomozó – a törvényesség talaján maradva – a megbízója jogos gazdasági érdekének érvényesítésében. A magándetektív jogszerűen akkor jár el, amikor még mielőtt felvállalná az ilyen ügyet – szükség esetén jogászszakértő (ügyvéd) bevonásával –, megvizsgálja a követelés jogalapját és az összegszerűség (tőke + járulékai) korrektségét is. Amennyiben ez rendben van, az ügy elvállalható, és természetesen annak kezelését szintén a jogszabályok keretei között szabad lefolytatni.
A jogszerű követeléskezelés összetett művelet, alapvetően két fő munkafázisra bontható. Az első fázisban a magánnyomozó elvégzi az adós természetes személy vagy gazdasági társaság fizetőképességének vizsgálatát, majd annak befejezését követően vagy aközben felméri az adós fizetőkészségét, azaz fizetési hajlandóságát is, a második munkafázisban pedig – az előző szakasz során megállapított eredmények értékelésétől függően – kísérletet tesz a megbízó követelésének törvényes eszközökkel való érvényesítésére. Az előkészítő eljárás tehát a fizetőképesség és a fizetőkészség felmérését, tulajdonképpen egyfajta bonitásvizsgálatot jelent.
(A magánszemélyek anyagi helyzetének felmérését számos polgári jogi, illetve családi jogi vitában, perben eljáró ügyvéd és annak ügyfele is igényelheti. Magánnyomozói praxisunkban ezért talán a leggyakoribb esetek közé sorolható a természetes személyek anyagi-egzisztenciális helyzetének és egyéb: családi, munkahelyi körülményeinek, baráti körének, szokásainak, életvitelének, illetve életmódjának a megállapítása.)
A magánnyomozás első munkafázisának szakszerű végrehajtása során – a tapasztalatok szerint – általában az alábbi három eredményre juthatunk:

1. Az adós – fizetési hajlandóságától függetlenül – fizetésképtelen, ennek a valóságban számtalan oka lehet, ezeket a magándetektívnek pontosan meg kell állapítania és részletes, szakszerű jelentésében a Tisztelt Ügyfél tudomására hozni. Amennyiben az adós fizetésképtelensége belátható időn belül nem változik, az ügy kezelésének második fázisa elmarad, a magánnyomozó megbízatása itt véget ér. Munkája mégsem volt hiábavaló, mert rengeteg időt és energiát takarított meg a megbízó részére, illetve bebizonyította, hogy a megbízónak nem érdemes további költségekbe vernie magát, vagyis pénzt (például perköltséget, vagy a felszámolással járó költségeket) spórolt meg számára.
2. Az adós átmeneti pénzügyi nehézségei miatt tartozása átütemezését kéri. Amennyiben fizetési hajlandósága megvan, a magánnyomozónak a továbbiakban az írásba, azaz – lehetőség szerint közjegyző előtt tett – tartozás-elismerő nyilatkozatba foglalt határidőket kell figyelemmel kísérnie, illetve az adóssal a konfliktusmentes kapcsolatot fenntartania. Ez jelenti az ügy második munkafázisát, ami tulajdonképpen egyfajta mediátori tevékenység.
3. Az adós bonitásvizsgálata során a magánnyomozó megállapítja, hogy a célszemély fizetőképes, de a fizetési hajlandóság hiányzik. Ilyenkor hosszadalmas második munkafázisra kell berendezkedni.

A jogszerű adósságkezelés második fázisának végrehajtásához – a megbízási szerződésen túl – magándetektív irodánk írásos meghatalmazást is kér a megbízótól, amelyben a meghatalmazó követelésének rendezési jogát teljes mértékben, a nevében és helyette eljáró magánnyomozó irodára bízza. Az adósságkezeléssel kapcsolatos teljes körű meghatalmazás birtokában az ügyben eljáró magánnyomozó (mediátor) tárgyalásokat kezdeményez az adós magánszeméllyel, vagy az adós gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével. E tárgyalások célja, hogy a magánnyomozó a célszemélyről az első munkafázisban beszerzett adatok birtokában, megalapozott érvelésekkel annak fizetőkészségét kialakítsa, s vele – a hitelező érdekében – egyezséget kössön. A tárgyalásoknak konfliktusmentesen, korrekt hangnemben kell lezajlania, az ügyet csak előbbre viheti, ha mindkét fél meghatalmazott jogi képviselője is szükség szerint jelen van. Amennyiben ugyanis a tárgyalások, egyeztetések, levelezések zátonyra futnak, az ügy további megoldása már jogászi, ügyvédi feladat, az adóssal szemben fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni a bíróságtól, vagy polgári pert – gazdasági társaságokkal szemben pedig felszámolási eljárást is – lehet indítani. Magánnyomozóink természetesen a követeléskezelés befejezéséig továbbra is a rendelkezésére állnak a megbízónak, illetve jogi képviselőjének információszolgáltatással, különösképpen az üggyel kapcsolatos esetleges büntetőfeljelentés megalapozásában, ami a legtöbb esetben csalás, sikkasztás, okirat-hamisítás, hitelezési csalás, csődbűntett, tartozás fedezetének elvonása, esetleg hitelező jogtalan előnyben részesítése miatt várható.
A mediációs eljárás szakszerű lefolytatásában magánnyomozó irodánkat ügyvédi partnerirodánk segíti, a nagyobb összegű adósságok – időben is elhúzódó – kezelését pedig profi követeléskezelő közgazdász-jogász munkatársunk végzi.