Vezető tisztségviselők, alkalmazottak lojalitásának, és az üzleti partnerek megbízhatóságának ellenőrzése

A különféle szervezetek vezető beosztású alkalmazottai és kulcsemberei megbízhatóságának előzetes személyzeti jellegű, illetve bizalmas ellenőrzése az államigazgatás felső szintjén, főként a honvédelem, a belügyi igazgatás, a bűnüldözés, valamint az igazságszolgáltatás bizonyos területein régi keletű, bevált gyakorlat. A rendszerváltás előtt feddhetetlenségi, a rendszerváltozást követően pedig ún. C-típusú ellenőrzéseket folytattak, illetve folytatnak le az állambiztonság, ma a nemzetbiztonság szakemberei. A magyar gazdasági életben (a civil szférában) azonban ez az igény csak a rendszerváltozás után, a piacgazdaságra történő átállást követően, a hazai és külföldi magántőke koncentrálódása, a kapitalista vállalkozások megerősödése következtében jelentkezett. Ez magával hozta egyrészt a vagyonvédelemmel foglalkozó gazdasági társaságok, civil biztonsági szolgálatok gombamód történő elszaporodását, másrészt a biztonsági tanácsadó, illetve ezzel összefüggésben a magánnyomozó irodák, és biztonsági szakemberek iránti keresletet. Hazánkban a magánvállalkozások tulajdonosainak és menedzsmentjének ma már elsősorban nem a vagyon effektív védelme, hanem üzleti titkaik, know-how-juk védelme jelent nagyobb problémát, ezért szívesen alkalmaznak személyzeti vagy biztonsági vezetőként olyan embereket, akik korábban hosszú éveket töltöttek el a rendőrség vagy a titkosszolgálatok kötelékében. Különösen így van ez a külföldi tulajdonban lévő, multinacionális cégek biztonsági és személyzeti vezetőinek kiválasztásában, a gazdálkodás biztonságának folyamatos fenntartása miatt.
Az államnak a gazdasági életből történő fokozatos kivonulása nemcsak a biztonsági ipar dinamikus fejlődését indukálta, hanem a magánszférában előbb-utóbb kiteljesedni látszik a klasszikus értelemben vett ipari kémkedés, üzleti hírszerzés és annak elhárítási igénye is. Mit tehet az a magánnyomozó iroda, amelyet ügyfele ilyen személyzeti jellegű biztonsági ellenőrzéssel, vagy éppen az üzleti partnere megbízhatóságának ellenőrzésével bíz meg?
A gazdálkodás biztonságának fenntartása érdekében a gazdasági társaságok és más szervezetek vezető tisztségviselőinek, illetve alkalmazottainak biztonsági ellenőrzése, és az üzleti partnerek megbízhatóságának ellenőrzése során gyakorlatilag minden olyan pszichológiai és kriminalisztikai eszköz, módszer (például poligráfos hazugságvizsgálat) alkalmazása célszerű, amelyeket a civil szféra is törvényesen alkalmazhat. A bizalmi beosztásban lévő alkalmazottak előzetes személyzeti jellegű biztonsági ellenőrzésének igen hatékony eszköze például az olyan környezettanulmány elkészítése, vagy életmódvizsgálat, avagy összeférhetetlenségi vizsgálat lefolytatása, amely kitér a vizsgált (cél)személy anyagi-egzisztenciális helyzetére, előéletére, valamint korábbi munkahelyein tanúsított magatartására is, ez utóbbi tulajdonképpen egyfajta referenciaellenőrzés.
Más a helyzet azokkal a vállalati felső vezetőkkel, akikkel szemben már felmerült az üzleti titkok kiszivárogtatásának gyanúja. Itt bizony a magánnyomozó iroda munkatársainak – az elhárítás érdekében – fel kell sorakoztatniuk a rendelkezésükre álló teljes taktikai eszköztárat, és az adatgyűjtési módszerek megfelelő kombinációjával operatív műveleteket szükséges végrehajtaniuk. Melyek ezek? Mindenekelőtt a bizalmas környezettanulmány, valamint az előre megtervezett időszakokban és helyszíneken történő operatív figyelések alkalmazásával – a célszemély legfontosabb kapcsolati körének felderítését követően – lehet egyáltalán megszervezni a vállalati vezető tevékenységének most már szorosabb ellenőrzését. Bűnös tevékenységének ellenőrzésére, illetve bizonyítására a felderített kapcsolati köréből célravezető informátorokat kiválasztani, és valamilyen módon megnyerni, esetleg beszervezni őket.
Közbevetőleg megjegyzem, hogy az eddig leírt módszerek is többéves titkosszolgálati tapasztalatot kívánnak meg a fenti műveletekben részt vevő nyomozóktól, pedig az üzleti titoksértés bűncselekmény elkövetője esetleges tettenérésének még csak az előkészületeit végeztük el.
Folytatva gondolatmenetünket, a megfelelően kiválasztott informátorok (titkos ügynökök) segítségével ún. operatív játszma kezdeményezhető, vagy operatív csapda állítható fel, amelyet ha következetesen végigviszünk, a védett adatok átadásakor az elkövető tetten érhető. Ezeknek a műveleteknek, operációknak a megszervezésében és kivitelezésében, valamint a műszeres hazugságvizsgálatok és az alkalmazottak lojalitásvizsgálatának elvégzésében detektívjeinknek a pszichológiai tanácsadó partnerirodánk is hathatós segítséget nyújt.